A farm, ahol élünk 176.

Kőleves

Almanzo elutazik, otthon pedig nagy szárazság és forróság van. Laura öntözi a kertet, tanít és nagyon rosszul van, Willie ájultan talál rá a farmon. Elrohan Dr. Bakerért, aki némileg rendbehozza, de Caroline nem engedi, hogy még tanítson is, ő veszi át az iskolát. a tanítás után egy régi mesét mond a gyerekeknek, aminek a címe: Kőleves. A történet: Egy koldusembernek senki nem adott ennivalót. Ezért egy óriási fazékban elkezdett vizet forralni és köveket dobált bele. Az emberek csodálkozva gyűltek köré és kérdezték: "Mit főzöl?" Mire ő azt válaszolta, hogy kőlevest. "De finomabb lenne, ha lenne benne egy kis só." Egy ember hozott. "Néhány zöldséggel és répával még jobb lenne." Azt is hoztak. "Egy fej hagyma és néhány krumpli még elkelne belé." Azt is hoztak. "Azt hiszem, készen van." -mondta a koldusember és mindenkinek mert a leveséből. Az öregember, aki a hagymát hozta, megkóstolta és így szólt: "Ez a legfinomabb kőleves, amit valaha ettem!" Willie és Albert megérti, mit akart ezzel mondani Caroline és megbeszélik az osztállyal, hogy elmennek öntözni Laurához. Laura nagyon örül nekik. A fiúk eldöntik, hogy másokhoz is elmennek, de mire Almanzo hazatér, megjön a várva várt eső is.