Fejezetek Magyarország közlekedéstörténetéből 15.

A 60-as években a folyamatosan növekvő autóforgalom miatt az állami vezetés döntött az első autópálya megépítéséről. 1964-ben átadták Budapest határában az M7-es és M1-es közös bevezető szakaszát, 1966-ra pedig megépült az M7-es bal pályateste Martonvásárig. Míg az M7-es autópályánál az aligai pártüdülő elérése volt a legfontosabb cél, addig az M1-esnél már sokkal bonyolultabb volt a helyzet. A Budapest-Bécs útvonal már Mátyás király korában is legforgalmasabbnak számított, és kiemelt szerepe minden korszakban megmaradt, így a szocializmust építő évtizedekben is számolni kellett vele. A szakasz része az úgynevezett Helsinki folyosónak, ezért nemzetközi szinten is kiemelt figyelem vette körül. Tulajdonképpen, már az M7-est megelőzően gyorsforgalmi úttá fejlesztették a Budapest-Tatabánya szakaszt, és az M1-M7 közös bevezető átadása után nem sokkal itt is megkezdődött az autópálya-építkezés.

Rendező: Szentes László