Lengyelország 5.

"Téli éjszakákon talán idegyűlnek elmúlott ezer esztendő lengyel nagyjai, s láthatatlan tüzet raknak a kastélykertben... De azt mi nem látjuk. Mi az írott és íratlan köveket látjuk csupán. Írott és íratlan kövek maradnak utánunk, és mesélnek mirólunk valamit. Valamit, amit fontosnak tartottunk közölni az örökkévalósággal. Aztán az örökkévalóság utókorrá szelídül és romlik - és akkor a tudomány kezd bíbelődni írott és íratlan köveinkkel. És az utókor aztán addig magyarázza az írott és íratlan köveket, ameddig azokból igazolni tudja önmaga létezését..."

Rendezte: Bayer Zsolt