Portré 19.

A mai Portréban a grundon érezzük majd magunkat. Wunderlich József színész hozza el ezt az érzést számunkra, Boka János szerepében. Barabás Évi egy kedves, nagyon szerény, jó értelemben vett vidéki fiúval beszélgetett. Józsi évekig ellenállt Eszenyi Enikő kérlelésének, hogy a Víg Színházhoz szerződjön. Végül minden félelmét legyőzve igent mondott, és nagyon boldog, hogy a társulat tagjaként, óriási sikereket ér el. Józsi nagyon fiatal még, de bármibe belefog, azt mindig száz százalékkal csinálja. Maximalitásának köszönhetjük azt is, hogy színész lett, hiszen amikor a keze már nem bírta a hangszer játékát, a muzsikálást abba hagyta. Félgőzzel nem szeret dolgozni. Félgőzzel a házasság sem vállalható, ezért feleségével a válás mellett döntöttek, bár Józsi azóta már újra szerelmes. Gyermekkorában a zene szeretete volt meghatározó az életében, három éves korában már zongora előtt ült, ám az igazi szerelem a hegedű lett. Édesapja zeneszeretetét örökölte, s bár a papa építészmérnökként dolgozott, muzikalitása kiemelkedő volt. Sajnos őt korán elveszítette, de az atyai tanácsokat magával hozta Budapestre, amikor 14 évesen elkerült a családi fészekből. Wunderlich József a szeretet erejével érkezett hozzánk, a boldogtalanságot humorral boldogítja, egy lóvá tett lovag ő, a legsármosabb bádogember ma a Portréban.